BMW 4 Gran Coupe: Egy igazi csábító

Vonzó eleganciával ötvözött zseniális praktikum - ez a BMW 4 Gran Coupe.

BMW 4 Gran Coupe: Egy igazi csábító
Fotók: Paraméter

Bár a gyártó azt állítja, hogy 4-es Gran Coupe már első ránézésre egy összetéveszthetetlen jelenség, ehhez elsősorban oldalról kell “megfigyelnünk”.

Így már valóban felismerhető és megkülönböztethető a BMW többi modelljétől még egy laikus szemlélő számára is. Erről leginkább az autó nyújtott, finoman lejtő tetővonala, valamint a lapos és széles frontrész gondoskodik. A kocsi valóban kupénak tűnhet, azonban kettővel több ajtó van rajta, mint amennyi a valódi kupékon lenni szokott, Münchenben valószínűleg ezért is választották a típus létrehozásakor a Gran Coupé megnevezést – ami a BMW sajátja, így nem is lehet belekötni.

Tehát a 4-es Gran Coupé egy nagy kupé, ami egyszerre elegáns és sportos, vita nincs.

Az ajtók nem túl hosszúak és nem túl nagyok, ebből kifolyólag egy szűk parkolóban kisebb eséllyel verjük le a színt róluk, mintha egy hatalmas ajtóval rendelkező, valódi kupéból szállnánk ki. Amikor először nyitjuk ki őket, a tervezők tudatják velünk, hogy bizony ez a kocsi más, mint a sima 4-es BMW: az oldalablakok ugyanis keret nélküliek – elöl is, hátul is.

Ez a megoldás sportos, jól is néz ki, viszont ha az ember visel egy-két gyűrűt a kezén, van rá esély, hogy kiszállás után az ajtó becsukásakor a kilincs környékét előbb karistolja össze, mint szeretné. Bár nagy eséllyel az egész csupán szokás kérdésre, és rövid idő alatt kitapasztalható az ablakkeret nélküli kocsiajtó legideálisabb becsukása.

Kívülről egyébként az autó legszebb része kétségkívül a kimondottan lapos és rendkívül erőteljes orra. Ez azonnal magával ragadja a külső szemlélőt, és a megszokottan szigorú BMW-hatáshoz sokat tesz hozzá az M sportcsomag lökhárítója is.

Mit vár a vásárló alapesetben egy kupétól? A válasz egyértelmű: sportosságot. A 4-es Gran Coupétól ezt meg is kapjuk, viszont nem hívnák Gran Coupénak, ha a BMW nem akarta volna ötvözni a kívánt sportosságot a mindennapi használhatósággal. Ennek egyik bizonyítéka 4-es Gran Coupé csomagtere.

A csomagtartót nyithatjuk kézzel, vagy nyithatjuk és zárhatjuk érintés nélkül is – ehhez csupán egy lábmozdulatot kell tennünk a hátsó lökhárító alatt, és a csomagtér máris nyílik vagy záródik. A hatalmas, osztatlan csomagtér-fedél tökéletesen simul bele a kocsi elegáns sziluettjébe, és egy igencsak méretes, 480 literes csomagteret takar. Ezt tetézi, hogy a teljes hátsó üléssor ledönthető (bár nem teljesen síkra), így a csomagtér papíron 1300 literes lesz. Valószínűleg nem cementes zsákokat fogunk bele pakolni – pedig az alacsony rakodóküszöbnek köszönhetően még ezt is kényelmesen megtehetnénk – de egy nem túl elrugaszkodott IKEÁ-s bevásárlást kényelmesen abszolválni lehet a 4-es Gran Coupéval.

A kocsi kívülről sportos hatást, és természetes eleganciát mutat, a belteret viszont első ránézésre inkább a sportosság jellemzi – de hát egy BMW-ben ülünk, nem is várhatunk mást. Minden, ami kell, és semmi, ami nem – ez jellemzi a műszerfalat és a kütyüket. Végre egy autó, amin nincs túlzsúfolva a középkonzol! A rádió és a klíma kezelése pofon egyszerű, nem kell mindent az érintőképernyős menüből előkotorni, az alap dolgokat reflexből állíthatja be az ember, még akkor is, ha először ül ebben a kocsiban.

A kormány első ránézésre jó méretesnek tűnik, de mögé ülve már nem érezzük olyan nagynak. Innen kezelhető a telefon-kihangosítható és a tempomat, mögötte pedig gusztusos váltókarok találhatók, ha esetleg felülbírálnánk a váltót – ami a tesztmodellben automata.

Az M SPORT felszereltséghez antracit belsőt kapunk, és a kárpitozáson rendkívül jól mutatnak a kék varratok – ez pontosan az a sportos elegancia, amit a 4-es Granc Coupe ígér.

A tető gyönyörű íveléséből kikövetkeztethető, hogy a fejtér bősége hátul nem olyan lesz, mint egy kisbuszban, az átlagnál magasabb, hátul ülő utasok belőtt frizuráját kicsit deformálhatja a tetőkárpittal történő érintkezés – cserébe viszont a lábtér elég tisztességes.

De gyújtsuk be a motort, ezt a 3 literes “szörnyeteget”, és nézzük meg, mit tud a motorháztető alatt lakozó 259 lóerő. Hát… Sokat! Olyan sokat, hogy a gázpedálra lépve nincs sok időnk gondolkozni, míg elérjük a 100 km/h-t. Mire elég 5,3 másodperc? Tulajdonképpen semmire, lassításkor viszont az embernek eszébe jut, hogy vajon mi visz rá valakit arra, hogy a szóban forfó 430d helyett az erősebbik dízelt, a 313 lóerős 435d-t rendelje a 4-es Gran Coupéhoz.

Ez a hathengeres motor egyszerűen tökéletes! A 430d pontosan olyan dinamikus, amire mindenki vágyik egy jó dízelnél. A kulcs elfordításakor a kocsiban ülők meg nem mondanák, hogy a motor gázolajra működik, a hangja kellemes, a kipufogó alapjáraton jól hangolt, és akkor szólal csak meg igazán, amikor kell – vagyis amikor kevésbé visszafogottan lépünk a gázpedálra, mert érezni és tudni akarjuk, miért vettünk BMW-t. A TwinPower Turbo gázreakciója rendkívül gyors, és alacsony fordulatnál is meglepően jól húz – vagyis “tol”, mert ugye a kocsi hátsókerekes.

A gyári adatoknál feltüntetett 5,5 literes vegyes fogyasztás ugyan lehet, hogy költői túlzás – de ha képesek vagyunk nem tudomásul venni, hogy egy BMW-ben ülünk, akkor a 3 literes motor nem fog többet kérni 100 kilométerenként 6-7 liter üzemanyagnál.

A motorkínálat bőséges, benzinesben többféle kétliteresből válogathatunk (ahogy a dízelnél is), és benzinesből is választhatunk háromezer köbcentist – négy- vagy hathengerest.

Nos, mi van még az “étlapon”? Hát a felszereltség és az extrák.

Az úgynevezett HEAD-UP kijelző meglehetősen megosztja a sofőröket. Hogy mi is ez? Egy teljes színspektrumú kijelző, ami tulajdonképpen a szélvédő aljára vetíti azokat az információkat, amiket a sofőr kíván: a sebességtől kezdve a telefonon keresztül egészen a navigációs jelzésekig. Valaki szereti a HEAD-UP-ot, valaki kevésbé, azonban néhány perc után abszolút meg lehet szokni, és ha kikapcsoljuk rajta a sebességhatár-kijelzést és az előzni tilos üzeneteket – nem azért, mert gyorshajtani akarunk, hanem mert nem akarunk folyton arra gondolni, mi TILOS – akkor soha többé nem fogunk ránézni a műszerfalra, mert minden ott van a szemünk előtt. A HEAD-UP fényereje alkalmazkodik a külső fényviszonyokhoz, és a kijelzés magassága is állítható. Az egész először szokatlan, de ha egyszer csak nincs, akkor már hiányzik.

Német prémiumról lévén szó, bőséges az extra-felhozatal: légzsákok minden mennyiségben, ülésfűtés, adaptív LED-fények, 19-es alufelnik, sportülések, tolatókamera, parkolószenzor, navigáció, öt év vagy 100 ezer kilométer szervizgarancia, sorolhatnánk a végtelenségig. A 4-es Gran Coupe M SPORT verziója úgy fel van szerelve, hogy egy picit még meg is hökkenünk, amikor meglátjuk, hogy a kézifék manuális. De hát ez legyen a legnagyobb baja.

A tesztelt modell ára minden extrával 69 ezer euró körül mozog, ami bizony nem kevés, de az biztos, hogy ebbe a kocsiba bele lehet szeretni – kívül is, belül is.

Egyszerre vagány és előkelő,  dinamikus és kényelmes – egy igazi csábító. Kell ennél több?

(parameteter)


A BMW 4 Gran Coupét az idén 25 éves, dunaszerdahelyi DUNAUTO bocsátotta rendelkezésünkre.