Lényeg Az már biztos, hogy lesz népszavazás az előrehozott választásról, de Ficónak ez nem tetszik. A SaS-os minisztereknek még mindig nincsenek meg az utódaik.
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Egy héttel a SaS-os miniszterek lemondása után sincsenek kinevezve az új miniszterek, sőt, az oktatási tárca esetében azt sem tudjuk, kit fog javasolni a hárompárti koalíció. A külügy-, a gazdasági és az igazságügyi miniszterek utódait már megtalálták, Rastislav Káčer, Karol Hirman és Viliam Karas ma be is mutatkozott Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek. Az államfő ma (hétfőn) este még egyeztet Eduard Heger miniszterelnökkel is, és kedden talán már az új miniszterek is a helyükre kerülnek. Hogy Branislav Gröhling oktatási miniszter utódját mikor találják meg, azt még talán Eduard Heger kormányfő sem tudja. Kérdés az is, hogy milyen garanciákat kaptak a kiválasztott jelöltek. Mivel egyiknek sincs semmilyen politikai háttere a koalícióban, a kormányfőnek kellett erős biztosítékokat nyújtani nekik ahhoz, hogy elképzeléseiket a tárca élén meg tudják valósítani.
És nem lesznek könnyű helyzetben, elég csak arra gondolni, hogy az ugyancsak párton kívüli Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter hányszor volt céltáblája Igor Matovičnak.
Igaz, ő Matovič kedvenc miniszterének, Marek Krajčínak a helyét foglalta el, amit a kormányfőből lett pénzügyminiszter nehezen tudott megemészteni.
Lesz népszavazás, de úgy, hogy az Ficónak nem tetszik
Lesz népszavazás az előrehozott választásokról, jelentette be Zuzana Čaputová köztársasági elnök, csak nem úgy, és nem akkor, ahogyan azt Robert Fico elképzelte. Az államfő megígérte, hogy kiírja a voksolást, de csak egy kérdésért vállalt – alkotmányos – garanciát, a másik ügyében inkább az Alkotmánybírósághoz fordul. Čaputová leiskolázta alkotmányjogból a szintén jogász Ficót, aki sem azt nem volt képes felmérni, hogy az első kérdésre adott igen válasz nem jelenti az előrehozott parlamenti választás kiírását, és azt sem tudta kiszámolni, hogy mikor kell eladni a petíciós íveket, hogy a népszavazást a helyhatósági és a megyei választásokkal egy időben, október 29-én ki lehessen írni.
A helyzet másik lehetséges megoldása, hogy Fico valójában semmibe veszi a saját kezdeményezését, és ezzel a kezdeményezés támogatóit is.
Neki egyáltalán nem fontos a népszavazás kiírása, a referendum körüli cirkuszt csak a köztársasági elnök elleni hadjárata részeként használja.
Azt valószínűleg ő is biztosra vette, hogy az első kérdése miatt a köztársasági elnök kénytelen lesz az Alkotmánybírósághoz fordulni, azt is tudta, hogy a parlamentet nem oszlatná fel a kérdésére adott igen válasz. Viszont nagyon jó kommunikációs lehetőség azzal vádolni a köztársasági elnököt, hogy „már másodszor hiúsította meg a népszavazást”. Hogy ezt mennyire sikerül eladnia, annak az első mutatója jövő héten lesz, amikor a Smer nagy tiltakozóakciót tervez a fővárosban.
Viszont Čaputová kommunikációs szempontból jó mondattal nyitotta a nyilatkozatát: „Lesz népszavazás az előrehozott választásról!”
Van gáz, ha nem is orosz
Egyre inkább úgy látszik, hogy Vlagyimir Putyin nemcsak az ukrán harctérről kap rossz híreket, egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Uniót sem tudja „megfagyasztani” a télen. Szlovákiában legalábbis a tél végéig lesz elég gáz, a gáztározók csaknem tele vannak, ami az éves fogyasztás több mint felére elég, mondta egy hétfői fórumon Richard Prokypčák, az SPP vezérigazgatója.
Habár az érkező orosz gáz mennyisége fokozatosan csökken, Szlovákia azonban már tud norvég gázt venni Lengyelországon át, és tengeren túli, cseppfolyósított földgázt venni Horvátországon keresztül.
És jó hír az is, hogy az ára is egyre csökken, habár még mindig többször drágább, mint tavaly volt.
Nagymegyeren a helyzet változatlan
Augusztus végéig kellett hivatalosan is leadni a jelöltlistákat az önkormányzati választásokra. Azóta kezd tisztulni a kép az egyes településeken, vagyis felmérhetővé váltak az erőviszonyok.
Nagymegyeren azonban ugyanolyan a helyzet, mint az utóbbi választások során bármikor: szinte megjósolhatatlan, hogy ki lesz a polgármester.
Várhatóan szívesen maradna a polgármesteri székben a jelenlegi városvezető, Holényi Gergő, de újra indul Lojkovič Sámuel, akit korábban a polgármestersége alatt elkövetett korrupcióért ítéltek el. Mivel a városban az MKP nem tudott megegyezni a Híddal és az Összefogással, a Szövetség nem egy, hanem két jelöltet is indít, úgyhogy a választóknak lesz miből válogatniuk.
Lajos P. János
