Félnünk kell-e a brexittől?

Gál Zsolt | 2019. január 14. - 08:09 | Vélemény

A brexittel kapcsolatban egyre gyakrabban hangzik el a „katasztrofális következmények” kifejezés, legutóbb Theresa May brit miniszterelnöktől a Sunday Express-ben arra utalva, hogy mi következne, ha a brit parlament elutasítaná a keddi szavazáson az általa kötött brexit-megállapodást. May elsősorban a politikai következményekre figyelmeztetett (szerinte a szélsőségesek megerősödése). Hasonlóan vészjósló nyilatkozatokban mozgósít a legbefolyásosabb ipari lobbiszervezet, a Brit Iparszövetség (CBI) is a brit EU-tagság rendezetlen megszűnésének várható gazdasági következményeiről. A hangsúly a (May-kormány által az EU-val kötött) 585 oldalas brexit-megállapodás elfogadása nélküli kilépésen van („kemény brexit”) – talán itt helyesebb kiesést emlegetni. Aminek a valószínűsége elég nagy. De mi az, amitől annyira félni kell és mi várhat ezzel kapcsolatban Szlovákiára?

Félnünk kell-e a brexittől?
Fotó: MTI

A brit központi bank, a Bank of England bő egy hónapja megjelent tanulmánya 2023-ig akár 8 százalékkal kisebb brit bruttó nemzeti terméket (GDP) és emellett megugró munkanélküliséget és inflációt prognosztizált a „kemény brexit” esetében. A fő gond az, hogy szerződés nélküli brexit esetén a kereskedelmi világszervezet (WTO) szabályai vonatkoznának az EU-27 és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemre egészen addig, amíg nem jön létre köztük egy átfogó kereskedelmi megállapodás. Ez utóbbi letárgyalása és elfogadása azonban a tapasztalatok szerint hosszan elnyúló folyamat, akár egy évtizedig is eltarthat. Addig marad a WTO vámrendszere, ami 5205 különböző vámtarifát ismer termékek szerint a nulláról indulva az egész alacsonyakon át egészen a 70 százalék felettiig. (A vízipipa dohány tarifája például 75 %). Ráadásul kétféle vám van, érték és súly szerinti, illetve ezek kombinációja és vannak minimális és maximális értékek. A brit-EU viszonylatban becsült átlagos vámok 4 százalék körül lennének a brit és 6 körül az uniós export esetében, de ehhez jönnek még a nem vámjellegű korlátozások, amelyeknek a költsége a vámoknál is nagyobb (különféle ellenőrzések, vámprocedúrák a termékek megjelölésének, biztonságának, csomagolásának stb. szabályai), egyes termékcsoportoknál több tucat ilyen procedúra van. Természetesen be kellene vezetni a vámellenőrzéseket a határokon, ami több tízkilométeres kamionsorokhoz vezetne a határok (kikötők) előtt, mindkét oldalon, Nagy-Britanniában főleg Dovernél, de a kontinensen is, főleg Franciaországban és Hollandiában. És akkor még nem szóltunk olyan apróságokról, hogy például az elektromos áram kereskedelméhez (kábelvezetéken) nem lenne szerződéses alap. A hab a tortán az északír kérdés, hogyan lehetne azt elérni, hogy továbbra se legyen az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és Írország között határellenőrzés, de mégis legyen vámellenőrzés, vagyis vámhatár, vagyis határellenőrzés. Ez felér a kör négyszögesítésével.

A brexit Szlovákia számára is hátrányos, mert mindenkinek az, a briteknek és a többi európai országnak egyaránt (egyedül a Kremlben örülhetnek neki, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak előnyös lenne). Ez igaz bármelyik forgatókönyvre, de a leginkább persze a szerződés nélküli kiesésre. Szlovákia egyenesen a legsebezhetőbb a térségben mert itt a legnagyobb a Nagy-Britanniába irányuló kivitel aránya a GDP-n belül. 2017-ben a kivitel kerek 6 százaléka ment az Egyesült Királyságba, amely így Szlovákia ötödik legfontosabb exportpiaca volt (lásd a grafikont). A kemény brexit ezért keményen megütheti Szlovákiát, de a közvetlen hatásnál a közvetett még nagyobb lehet és ez a lelassuló, mert a brexit miatt szintén károkat szenvedő többi európai gazdaságon, főleg Németországon keresztül jelentkezhet.

A szlovákiai export fő célterületei 2017-ben (százalékban)

Az export összértéke 2017-ben 74 milliárd 813,3 millió euró volt, az EU-28 részaránya (a kék különböző árnyalataival jelölve) együtt 85,4 százalék. Forrás: Štatistický úrad Slovenskej republiky, DATAcube databázis

A közvetlen hatásoknál figyelembe kell venni, hogy a szlovák export legjelentősebb termékcsoportját a személyautók (mi más?) alkotják, és ezeknél már eléggé borsos, 8 százalék körüli brit védővámokkal lehet kalkulálni kemény brexit esetén. Ez a német autóiparhoz ezer szállal kötődő Szlovákiát nyilván közvetetten is megütné, de ennek intenzitását nehéz megbecsülni. A Szlovákiába áramló uniós transzferek nagysága is csökkenhet, mert az Egyesült Királyság távozásával mintegy évi 10 milliárd euró hiányozna az EU közös költségvetéséből, és ha ezt a többi nettó befizető nem kompenzálná (márpedig ez nem nagyon akaródzik nekik), akkor Szlovákia nettó bevételei mintegy 10 %-kal eshetnének vissza. A kérdés csak az, hogy ez az összeg bő két hónapon belül (mert kemény brexitnél ez sem kizárható) vagy csak később, fokozatosan fog-e kiesni a közös kasszából.

Hosszabb távon persze ezeknél a gazdasági károknál is fontosabbak lehetnek az olyan dolgok, mint az EU egységének történelmi precedens nélküli megingása. Eddig egyetlen ország sem lépett ki az EU-ból, most a – különböző szempontok szerint – második, harmadik legfontosabb készül erre. A britek kiesésével a gazdasági józan ész, a szabadpiaci gondolkodás is teret veszít az EU-ban, a hatékonyabb, kevésbé bürokratikus és centralizált EU-val szembeni ellenállás gyengül, előre törhet a túlzottan szocialista francia, mediterrán gondolkodás. És végül fájó látni, hogy a modern demokrácia és piacgazdaság egyik szülőhazája (a másik az USA) hogyan süllyed egyre nagyobb belső káoszba a brexit miatt. Ennek a következménye a kemény brexiten túl akár az is lehet, hogy a hatalom (mondjuk egy előrehozott választásokon) a munkáspárt és annak marxista, antiszemita vezetője, Jeremy Corbyn ölébe hullik, a skótok újabb függetlenségi referendumot rendeznek, az északír területeken meg kiújulhat az ellenségeskedés. Szóval egyáltalán nem mellékes, az EU meg Szlovákia szempontjából sem, hogy miként döntenek a brit honatyák a brexitről, és hogy sikerül-e megakadályozni a legrosszabb forgatókönyvet. Ez a kemény brexit, gazdasági, belpolitikai káosz, Corbyn hatalomra kerülése az Egyesült Királyság dezintegrációja és hanyatlása és egy esetleges kiújuló északír konfliktus rémképével igazi horrortörténet, amit jó lenne elkerülni.

A szerző a pozsonyi Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Magyar Fórum előkészítő bizottságának tagja