Focinak indult, balhé lett belőle: klubelnökök nyilatkoznak a nagymagyari csetepatéról
Ahogy arról már beszámoltunk, vasárnap délután tömegverekedés miatt szakadt félbe a nagymagyari futballpályán a dunaszerdahelyi területi bajnokság VII. ligája Északi csoportja 12. fordulójának párharca, melyen a Roma Nagymagyar együttese a Nagyszarva csapatát fogadta. Ezúttal annak jártunk utána, miként vélekedik a nagy port kavart esetről a két csapat klubelnöke.
„A 65. percben játékosunkat felrúgta az ellenfél védője. A kíméletlen belemenést labdarúgónk nehezen viselte, rögvest elégtételt vett ellenfelén. Az sem tűrte tétlenül az inzultust, visszaütött, ami olaj volt a tűzre. A közelben álló játékosok igyekeztek szétválasztani a kakaskodókat, ebből viszont dulakodás keletkezett.
Szerintem a játékvezető nem állt a helyzet magaslatán. Részrehajló ítéleteivel a vendégek javára tévedett. Ezzel nem csupán a futballistákat, hanem a nézőket is hergelte. Az ominózus esetnél is kivárt, késlekedett. Ha gyorsan reagál, piros lappal bünteti a szabálytalankodót, vagy a két kakaskodót, akkor még elejét vehette volna a tettlegességnek, a kézitusának” – ecsetelte a történteket Roland Rigo, a nagymagyari FC Roma klubelnöke, aki szerint nem ez volt az első olyan eset, amikor a játékvezető megkárosította őket.
„Egy példa a sok közül: Csallóköztárnokon kétszer is vezettünk, de a hazaiak két büntetőből egyenlítettek. Ne vegyék zokon, de nekem úgy tűnik, hogy bőrszínünk miatt nem kedvelnek minket. Az eddig kordában tartott emóciók most felszínre törtek. Örülök a sok nézőnek, de ezúttal néhányan közülük szintén helytelenül jártak el. Hét-nyolc rendezővel nehéz feladat megakadályozni a rendbontást. Egyébként sajnáljuk a történteket, le kell vonni a tanulságot. Megjegyzem, sikerült rendet teremteni. Biztosítottuk a biztonságos öltözőbe vonulást, a hazautazást. A hajuk szála sem görbült a nagyszarvaiaknak” – fogalmazott Roland Rigó.
A vendégek már 3:0-ra vezettek, de a vendéglátók nem adták fel, a 36. percben már 2:3 volt az állás. „A félidőig újabb gólt rúgtunk, majd fordulás után még egyet. A nagymagyariak hosszú labdákkal, kontrákkal próbálkoztak. Mi inkább kombináltunk. Igyekeztünk sok passzos játékkal tartani a labdát, kerülni az összecsapásokat, ütközéseket. Annál is inkább, hogy a hazaiak nem bántak velünk kesztyűs kézzel. Már a 15. percben cserélnünk kellett, játékosunk vállizomszalag-szakadást szenvedett. További két labdarúgónk is orvoshoz készült hétfőn. Az ő esetükben azonban nem beszélhetünk komolyabb sérülésről. Az viszont egyértelmű, hogy lelki sérülés, sokk, trauma ért mindannyiunkat. A történteket nehéz lesz feldolgozni. A verekedést megelőzően jobbhátvédünk szabálytalankodott, a hazai csatár viszont felpattant és ütött. Ezzel kezdődött el a futballpályára nem illő jelenetek sorozata.
Nem csupán a játékosok, de a nézők, köztük asszonyok és gyerekek is ütlegelték a mieinket. Ennek már semmi köze nem volt a focihoz.
Azt viszont pozitívumnak tartom, hogy a mérkőzés után a hazaiak elnézést kértek, szavatolták játékosaink problémamentes levonulást, Nagymagyarról való távozásunkat” – elevenítette fel a sokáig emlékezetes mérkőzést Derzsi Attila, a nagyszarvaiak klubelnöke.
ái
