Hájos jogköreit szűkítenék a városi cégekben, Horváth szerint kiskorúsítja a testületet

Hájos Zoltán (Archív felvételek: Cséfalvay Á. András)

A rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását támogató képviselők száma jelzi, hogy a kezdeményezést a Szövetség frakciójából is aláírták. Az egész előzménye, hogy az új képviselő-testület első két rendes ülésén nem sikerült megegyezni arról, kik kerüljenek a városi tulajdonú cégek vezető és ellenőrző szerveibe. Hájos Zoltán például azt szerette volna két városi cégnél, a városi médiát működtető Perfectsnél és a Thermapark DS-nél, hogy azok ügyvezetői tagjai legyenek a cég elnökségének, Horváth Zoltán viszont az ügyvezetőknek épphogy az elnökségi határozatok végrehajtóinak kell lenniük.

Hájos érvelt akkor a a Transparency International kritikájával is, melynek egyik fő momentuma az volt, hogy az önkormányzati cégeket szakembereknek kellene irányítaniuk. Horváth viszont erre úgy reagált, hogy a személyi kérdéseket illetően egyetértene a polgármester érvelésével, ha számos további ellenőrzési mechanizmus beépülne a cégek működésébe, melyek rálátást biztosítanak arra a képviselőknek.

Horváth Zoltán nem először piszkálja a polgármesteri jogköröket, különösen ami a városi tulajdonú társaságok közgyűlését illeti, hiszen ez volt tulajdonképpen az egyik fő témája a tavalyi, de négy évvel ezelőtti választási kampányának is. A januári plénumon is elmondta, „a 21. században már nem épp modern, hogy a városi cégek közgyűlésének funkcióját a polgármester egy személyben gyakorolja”.

Horváth Zoltán

Hogy a gyakorlatban is megértsük, milyen súlya van ennek, annak egyik legfrissebb és leglátványosabb példája, hogy a polgármester kis híján egy személyben dönthetett a Municipal városi vállalat közgyűléseként arról, hogy a cég 3,6 millió euróból, kétharmadrészt hitelből befedje a városi műjégpályát. Ezt végül azért kellett a testület elé hozni decemberben, mert a bank nem tartotta elegendőnek a Municipal által felajánlott fedezetet, a sportcsarnokot, hanem egy másik, nem a Municipal által kezelt ingatlant is fel kellett ajánlani, ami végül az Üzleti és Tájékoztatási Központ lett.

Horváth éppen ezért a rendkívüli plénumon azzal kezdte képviselői indítványának beterjesztését, hogy megköszönte a párthovatartozástól független hozzáállást – a rendkívüli ülést kezdeményezők között heten is voltak a polgármester mögött álló Szövetség-frakcióból.

Elmondta azt is, hogy a polgármestertől azt várta volna, hogy egy jó csapatkapitányként összehívja az érdekelteket, hogy átbeszéljék a kialakult helyzetet, de ezt nem tette meg, ehelyett rendkívüli közgyűlést hívott össze két városi cégnél, a Perfectsnél és a Thermalpark DS-nél.

„Úgy tűnt, a polgármester úgy gondolja, egyedüli statutáriusként ezt a helyzetet meg tudja oldani. Meg vagyok róla győződve, hogy ez meg is történt volna, ha nem születik meg ez a képviselői javaslat” – fogalmazott.

„Többször hangsúlyoztam, hogy a polgi egy bizonyos szinten eltávolodik a városi vagyon megítélésétől, mert a városi vagyonnak csak azt tartja a szó szoros értelmében, ami tényleg a városé, és amihez testületi döntés szükséges” – jegyezte meg Horváth, hozzátéve, Hájos kiskorúsítja a testületet, amikor úgy gondolja, hogy a városi cégek törzstőkéjébe beemelt városi vagyonnal való gazdálkodásba nem vonja be a választott képviselőket.

Kifejtette, nem feltételezi a polgármesterről, hogy valamilyen sötét hátsó szándéka lenne a polgármesternek a közgyűlések által meghozott döntésekkel. „Azt viszont igen – és bizonyítékok erre a hirtelen összehívott rendkívüli közgyűlések is – hogy a polgármesterben megvan, hogy minden úgy legyen, ahogy én akarom, ahogy én elképzeltem, ti meg asszisztáljatok hozzá. Igen, a jó dolgokhoz asszisztálunk, amiről pedig meg vagyunk győződve, hogy másképp kellene működnie a 21. században, azzal kapcsolatban pedig felemeljük a hangunkat” – húzta alá.

Hájos nem volt túl lelkes ettől a kritikától, és mint mondta, szeretne is reagálni néhány „csúsztatásra”.

Ezután emlékeztetett arra, hogy a két városi részvénytársaság (Perfects és Thermalpark DS) esetében más ellenőrzési mechanizmusok működnek a képviselők részéről, mint a később alapított városi kft-knél (Municipal R. E., Gastro DS). Az előbbieknél – mint mondta – azzal számoltak, hogy azokat városi képviselők fogják irányítani (elnökség) és ellenőrizni is (felügyelő bizottság), míg az utóbbi két cég esetében az irányítást szakmenedzserekre bízzák a képviselők pedig funkciójukból adódóan bele tudnak szólni annak vagyongazdálkodásába. Beszélt arról is, hogy a ezeket a mechanizmusokat szerette volna kiigazítani, a cégek vagyongazdálkodását szigorítani a régebbi cégek rendkívüli közgyűlésein.

Szóba került, hogy Horváth beadványa ugyan összhangban van a kereskedelmi törvénykönyvvel, viszont ellentmondhat az önkormányzatok vagyongazdálkodásáról szóló törvénynek, mely szerint a képviselő-testületnek arra van jogosítványa egy városi cégnél, hogy azt megalapítsa, megszüntesse, illetve megszavazza a statutárius szerveit. Horváth javaslata ehhez képest bizonyos esetekben a képviselő-testület határozatától tenné függővé a cégek közgyűlésének döntését. Ezek közt említi a városi cég vagyonának leterhelését is, a cég hitelfelvételét, vagy épp a cég vagyonának bérbeadását 1 évnél hosszabb időszakra.

Hájos ez esetben tőle szokatlan módon portálunk egy cikkéből idézett, melyben a nagymegyeri képviselő-testület által jóváhagyott városi rendelettel szembeni ügyészi óvásokról írtunk. Ezek egyikében szerepel, hogy a városi társaságok alapszerződését csak azok közgyűlése módosíthatja, ergo maga a polgármester. Ezt követően pedig ledobta az atombombát Horváth javaslatával szemben, és megemlítette úgy mellesleg, hogy éppenséggel a városi hivatal is dolgozik egy vagyongazdálkodási alapelvekkel kapcsolatos módosításon. Szerinte nem igazán érdemes belemenni olyan módosításba, amit az ügyészség majd esetleg megtámad.

„Eddigi munkánk során a városi rendeletek egyes részei szintén nem minden esetben voltak összhangban a jogszabályokkal, de tudtuk, hogy valamit szeretnénk szabályozni, körültekintők voltunk, (…) ennek ellenére megtörténhet, hogy az ügyészség kifogást emel, de eleve úgy belemenni a jogalkotásba, hogy az nem kóser, az picit túlmutat a felelősségteljes hozzáálláson” – fogalmazott a polgármester.

A. Szabó László

Horváth erre úgy reagált, hogy ő is egyeztetett jogászokkal, akik szerint a javaslata nem sérti az önkormányzati törvényt sem.

„Szlovákia más városaiban ráadásul ki tudtak indulni abból a törvényi megfogalmazásból, hogy a városi cég egyedüli tulajdonosa statutárius szerveinek jogkörei nem korlátlanok, mivel a statutárius szerv feladata a társaságon belüli szándék kifejezése a társaságon kívülre. Nem értem azt, hogy mi az a hatalmasan fájó dolog, ami miatt neked ez ennyire elfogadhatatlan” – hangsúlyozta.

Hozzátette, ő azt nem tudja elfogadni, hogy most hirtelen előhúztak egy készülőfélben lévő hivatali javaslatot, amit a következő, április 4-én, tehát két hét múlva megvalósuló testületi ülésig kellene tető alá hozni. Hajlandó volt viszont engedni, ha a testület garanciákat kap arra, hogy egy komplex hivatali javaslat elkészültéig – nyúljon az el akár a júniusi testületi ülésig – nem kerül sor a cégeknél rendkívüli közgyűlésre.

Emellett foglalt állást a Szövetség frakciójából A. Szabó László és Nagy Krisztián is. „Jó lenne, ha nem ismétlődne meg, hogy egy városi cég felvesz 3 milliós kölcsönt és a testület nem tud róla, vagy hogy egy városi cégben lemond az ügyvezető és a felügyelő bizottság tagjai nem tudnak róla három hét után sem” – jegyezte meg Nagy Krisztián.

Horváth Zoltán végül a konszenzus értelmében visszavonta javaslatát, Hájos Zoltán pedig a képviselőkkel megállapodott egy hivatali egyeztetésben a vagyongazdálkodásról szóló módosításokat illetően.

(SzT)