Jövök neked 42 millióval, majd szólj, ha kéne!
A NAKA által szerdán délután őrizetbe vett, a maffialistákról és számos adócsalással kapcsolatos ügy által ismert vállalkozó Marián Kočner kapcsán megint előkerült annak a pénzügyi terméknek, értékpapírnak a fajtája, amivel a szlovákiai politikai történetben már Ján Ducký 1999-es meggyilkolása kapcsán is eleget hallhattunk.
Most Kočner letartóztatáshoz is állítólag valamiféle váltóknak van köze, mégpedig olyanoknak, amelyek alapján a Markíza több millió euróval tartozna a zavarosban halászó vállalkozónak. A váltókat állítólag annak idején még Pavol Rusko írta alá a tévétársaság igazgatójaként és társtulajdonosaként, Kočner pedig pert indított a beváltásukért.
De mi is ez a váltó? Mire használják? Egyáltalán hogyan néz ki?
Ez a okirat egy olyan „termék”, ami a fejlettebb pénzügyi kultúrájú országokban eléggé elterjedt, és amelyet nem csak vállalkozások, hanem magánszemélyek is használnak. Egyszerű meghatározással kifejezve:
a váltó egy pénzügyi követelést megtestesítő értékpapír.
Részletesebben fogalmazva, ha valaki tartozik valakinek, ennek a tartozásnak az elismeréseképpen kiállíthatja ezt a dokumentumot, amelyre olyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint általában az értékpapírokra.
Az 1990-es évek elején reneszánszát élte a váltó, elterjedt fizetési eszköz volt az akkor létrejövő gazdasági társaságok között. Az utóbbi időben visszaszorult a használata, pedig megfelelő bizalom esetén alkalmas lenne a ma is jellemző vállalati körbetartozások kezelésére. Azonban a csőd és felszámolási törvénykezést követő sokk visszaszorította a működését. A magánszemélyek körében azonban egyre keresettebb, hiszen olyan előnyökkel rendelkezik, amelyek más termékkel nem biztosíthatóak ilyen olcsón és egyszerűen.
Magánszemélyek közötti egyszeri, baráti kölcsönről nem is kell szerződést készíteni, elegendő egy váltó kiállítása, amelyekkel a tartozás megfizetése is megtörténik.
A váltó klasszikus felhasználása két vállalkozás közötti tranzakció (például áruszállítás) ellenértékének a megfizetése. Előnye, hogy a fizető fél némi haladékot kaphat (váltó lejáratakor fizet), cserébe a másik fél egy könnyebben érvényesíthető fizetési módozatnak köszönhetően biztosabban hozzá juthat a bevételéhez.
Mi értelme van annak, ha fizetés helyett valakitől váltót fogadunk el?
Miért jobb ez, mint ha az illető leírja egy darab papírra, hogy tartozik nekünk és csak később fog teljesíteni? A váltó megkönnyíti a benne foglalt követelés későbbi tényleges megtérülését. Ez az, ami miatt a gazdasági élet szereplői egy jól működő piacgazdaságban előszeretettel alkalmazzák.
A váltó ugyanis feltétlen fizetési ígéretet (kötelezettségvállalást) tartalmazó okirat, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és a benne pontosan meghatározott pénzkövetelés érvényesítését teszi lehetővé. Ahhoz tehát, hogy egy okiratot váltónak hívjunk, nem elég egy egyszerű „Fizetek XY-nak 200 000 eurót 2018. december hó 31. napján” tartalmú fizetési ígéret írásba foglalása, az okiratnak ugyanis meg kell felelnie a váltó kiállítására vonatkozó speciális szabályoknak és az értékpapírokra vonatkozó mögöttes jogszabályi rendelkezéseknek is.
A váltót elsősorban halasztott fizetésnél alkalmazzák, vagyis akkor adják biztosítékul, amikor például a kötelezettnek harmadik személynél kintlévő követelése van, vagy valamiért csak később tud csak a jogosult részére teljesíteni.
A váltónak tartalmaznia kell:
• a „váltó” elnevezést magában a váltó szövegében,
• határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást,
• a kötelezett (címzett) nevét,
• a kifizetés esedékességének megjelölését, a fizetés idejét,
• a fizetési hely megjelölését,
• a jogosult nevét,
• a kiállítás napját és helyét,
• a kibocsátó aláírását.
A váltó nyomtatványát elvileg a bankokban is lehet kérni, továbbá papír-írószer boltok némelyikében illetve nyomtatványboltokban.
A Markíza 42 millióval jön Kočnernek
Kočner legújabb ügyében arról van szó, hogy a cége egy 42 millió euró értékű váltót szeretne behajtani a Markíza televízió korábbi főnökétől, Pavol Ruskótól. Ebben az ügyben a legnézettebb csatorna kezesként szerepel, amelyik a főadós nemteljesítése esetére kötelezettséget vállalt a főadósi kötelem teljesítésére, tehát a Markíza „pénztárcája” bánhatja az ügyletet.
Kočner szerint – és ezt a változatot alátámasztja maga Rusko is – a Markíza exfőnöke még 2000-ben olyan váltókat írt alá, amelyek ma a vállalkozó egyik cégének a birtokában vannak. Ezek az értékpapírok a Markíza és a Gamatex nevezetű kočneres cég közötti, még 1998-ban kipattant vitákat voltak hivatottak elrendezni.
Mint ismeretes, 20 éve éppen pár héttel a választások előtt jártunk, és a kampányban felzaklatott emberek ezrei vonultak ki védelmükbe venni az akkor Vladimír Mečiar ellenében meglehetősen ellenzékinek vélt televíziót, annak főhadiszállásához Pozsonybesztercére (Záhorská Bystrica).
Rusko azt állítja, hogy a váltók eredetiek és a vonatkozó bírósági eljárásban Kočnerral egyetértésben lép fel. A tévétársaság viszont kétségbe vonja kettejük állítását, és azt mondja, a váltón szereplő Ruskó-féle aláírások nem egyeznek az akkoriban hitelesnek elkönyvelt kézjeggyel.
Jelenleg Kočner és Rusko is rendőrségi őrizetben van, és lehetséges, hogy vizsgálati fogságba kerülnek.
(sárp)
