Kilenc városi és két egyházi mellé egy Montessori-ovit már feleslegesnek tartanak a képviselők Dunaszerdahelyen
Legalábbis erre utal, hogy nem szavazták meg a város beleegyezését egy ilyen magánovi iskolahálózatba történő beiktatásához. Ettől persze az ovi még működhet, csak állami támogatás nélkül.
A dunaszerdahelyi képviselő-testület keddi soros ülésének egyik napirendi pontja volt a Montekid Polgári Társulás kérvénye, amelyben a város beleegyezését kérték egy, a működését és a gyermekekkel való foglalkozást tekintve Montessori-elveken alapuló óvoda iskolahálózatba történő beiktatásához.
A képviselők elé terjesztett anyag szerint az óvoda nonprofit projektként jön létre, magyar és szlovák nyelven is tervez foglalkozni a gyerekekkel, 25 fős kapacitással. A kérvényező képviseletében Bogyai Haramia Ildikó ebben közli azt is, hogy kezdeményezésükkel a járásbeli szülők azon igényére válaszolnak, mely az e kedvelt alternatív módszerrel működő intézmény iránt mutatkozik, ugyanakkor az iskolahálózatba való beiktatására azért volna szükség, hogy ez anyagilag elérhető legyen a szociálisan hátrányos helyzetű családok számára is.
Hájos Zoltán polgármester a képviselő-testület ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy a város jelenleg 9 óvodát működtet, melyeket összesen 830 gyermek látogat. Működik emellett egy katolikus egyházi óvoda, és éppen az idei, márciusi képviselő-testületi ülésen támogatták a református egyház fentihez hasonló kérvényét egy újabb egyházi óvoda felépítésére, amihez megvásárolták a Smetana ligeti alapiskola területének egy 36 áras részét a Gyurcsó István utca felől.
A Montessori-ovi tehát a 12. óvoda lesz Dunaszerdahelyen, Hájos pedig számokkal próbálta illusztrálni, hogy a városnak ez „mibe kerül”.
Elárulta, hogy az állami normatív támogatás egy gyermek után 2019-ben mintegy 2500 euró volt egy évre, míg a gyermek óvodai oktatásának valós költsége közel 2600 euró. Éves szinten a város ennek megfelelően 76 ezer euróval toldotta meg az óvodai oktatásra fordított állami összeget. Idén nagyobbra nyílik az olló a normatív támogatás és a valós kiadások között, így mintegy 131 ezer euróra lesz szükség a költségvetés tervezete szerint.
Hozzá kell viszont tenni, hogy ez az összeg a városi óvodákra vonatkozik, míg mind az egyházi, mind a magánóvodák tekintetében az államtól érkező támogatáshoz a városnak nem, csak a fenntartójuknak kell hozzátenni. A támogatás pedig a gyermeklétszám után jár.
Hájos emlékeztetett arra is, hogy a gyermekek száma alapján Dunaszerdahelynek elegendő lenne 7 óvodát működtetni, ehelyett 9-et tart fenn.
Antal Ágota
Sem a városi tanács, sem a képviselő-testület oktatásügyi és kulturális bizottsága nem támogatta az új magánovi besorolását az iskolahálózatba, noha Antal Ágota független képviselő az ülésen elmondta, ő maga ezt támogatná. Érdeklődésünkre ezt azzal indokolta, hogy „a Montessori-rendszer egy nagyon jól működő pedagógiai rendszer, és ha vannak jól képzett szakemberek, akkor egy európai szintű, másfajta hozzáállást tudnának biztosítani pont azoknak a szülőknek, akik szeretnék igénybe venni ezt.”
Hozzátette, ezzel nem a létező ovikat kívánja degradálni. „Isten ments, ám nyilván a haladást nem tudjuk meggátolni és ha nyitott, befogadó a város, akkor ezzel csak színesítenénk a kínálatot” – hangsúlyozta.
A képviselők azonban végül nem szavazták meg a javaslatot, összességében a jelenlévő 20-ból mindössze kettő támogatta, 16-an tartózkodtak, ketten pedig egyenesen ellene voltak.
Megkérdeztük az ügyben Bogyai Haramia Ildikót, a kezdeményezőt is, aki elárulta, vegyesek az érzései az üggyel kapcsolatban, ugyanakkor ez az indulásukat vagy a működésüket egyáltalán nem befolyásolja. „Abszolút humán szempontból szerettem volna a hálózatba tartozni, hogy az állami támogatásnak köszönhetően csökkenteni tudjuk a tandíjat és így elérhetőbbé tenni ezt a fajta oktatást. Fontos lenne viszont elmondani, hogy a városnak mi nem okoztunk volna semmilyen kiadást, ugyanis a támogatás az államkasszából érkezik a város számlájára, ahonnét ők továbbítják az intézményeknek” – fejtette ki.
Az állami normatív támogatás az óvodás gyermekek száma után jár, ami azt jelenti, hogy ha a magánovi teljes kapacitása esetén 25-tel több lenne az óvodás gyermekek száma Dunaszerdahelyen, akkor ennyivel magasabb támogatást kapna, aminek ráadásul csak a 88%-át kell továbbítania az intézménynek, ahová a gyermekek járnak. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy ez a 25 óvodás gyermek nem növelné a városban oviba járók számát, hanem egy részük vagy az összes csupán a városi ovikból iratkozna át, avagy eleve oda íratnák a szüleik egy ilyen magánovi híján, ami azt (is) jelentené, hogy a városi ovikban csökkenne a gyermekek létszáma, viszont az ovi fenntartási költségei nem.
Hájos felhívta a figyelmet, hogy a környező települések némelyikén az elmúlt időszakban megszűnt az óvoda, ugyanakkor a normatív támogatás összegét azon gyermekek után, akik oviba járnak, adott esetben a dunaszerdahelyibe, az ottani önkormányzat kapja meg. Az viszont már nem hangzott el, hogy ezen gyermekek után nem Dunaszerdahely fizet, hanem a település, ahonnan érkeznek, noha városi fenntartású intézmény esetén a pótlólagos költségeket a város kénytelen állni. Magán- vagy egyházi ovi esetén viszont ez utóbbi sem érvényes.
A magánovi az iskolahálózatba való beiktatást, amihez a város beleegyezésére van szükség, kérvényezheti jövőre is, Bogyai Haramia Ildikó azonban ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, egyelőre nem tudja, megpróbálják-e.
„Rengeteg szülő jelentkezik azzal, hogy minden álma, hogy a gyermeke egy ilyen intézménybe járjon, csak az anyagiak miatt ez sajnos nem teljesülhet. Ez a tény ösztönzött most is a beiktatás kérvényezésére” – árulta el.
(SzT)
