A lengyelek nem felednek, még mindig háborús jóvátételt várnak Németországtól
Lengyelország még mindig háborús jóvátételt vár Németországtól - szögezte le a lengyel miniszterelnök pénteken, a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.
"A jóvátétel kérdése nem megbeszélés tárgya" - szögezte le Mateusz Moravieczki, s bejelentette, hogy aláírta a második világháborús pusztítások ügyével foglalkozó intézet felállításáról szóló dokumentumot.
Az intézet feladata egyebek között Varsó háborús jóvátételekre vonatkozó követelésének megalapozása, valamint e követelések megfogalmazása lesz.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy egy 2017-ben felállított, második világháborús német kárpótlással foglalkozó lengyel parlamenti munkacsoport jövő februárban fejezi be a munkáját. Hozzátette: egyelőre nem döntötték el, mikor és milyen formában mutatják be a jelentést, de mindenképpen a világ elé tárják.
A munkacsoport elemzése szerint Lengyelország és állampolgárai a többi érintett országhoz képest aránytalanul szerény jóvátételt kaptak Németországtól, a lengyel áldozatoknak Berlin eddig nem egészen egy százalékát fizette ki annak az összegnek, amellyel a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok és Izrael állampolgárait kárpótolta.
A lengyel kormány az egykori NDK-val 1954-ben megkötött szerződést, amelyet a lengyel kommunista rezsim Moszkva nyomására írt alá, nem ismeri el jogszerűnek.
A német kormány a maga részéről lezártnak tekinti a háborús jóvátételek ügyét - emlékeztetett a dpa.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) távozó elnöke, Armin Laschet augusztusban, a Rzeczpospolita című lengyel napilapban leszögezte: a Lengyelországnak szóló német háborús jóvátétel kérdése a megállapodás révén már régen véglegesen elrendeződött.
Németország 1939-ben rohanta le Lengyelországot, amelyet 1945-ig megszállva tartott. A náci terrorban mintegy hatmillió lengyel vesztette életét, beleértve az ország zsidó lakosságának nagy részét. A háború lerombolta a lengyel városok többségét, egyebek között gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a fővárost, Varsót, tönkretette az infrastruktúrát, mindemellett rengeteg műkincs is megsemmisült.
Egy 1946-ban készített lengyel becslés szerint a pusztítás anyagi értéke - kamatokkal együtt - eléri a 800 milliárd eurót.
(MTI)
