Már nincs akadálya, hogy szlovák iskola nyíljon Nagyszarván
A napokban elfogadta a parlament a közoktatási törvény módosításáról szóló javaslatot, és ezzel összhangban módosult az oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról szóló törvény is.
A december 4-én módosított közoktatási törvény megszabja, hogy milyen feltételek mellett egyezhet meg több község közös iskolai körzet létrehozásában egy adott iskola vonzáskörzetében. A szempontok közt szerepel az iskola elérhetősége, kapacitása, az ingatlan alkalmassága oktatási célokra, valamint jelen van a szülők óhaja is a nemzetiségi, illetve államnyelven való oktatásra.
A közoktatási törvény módosítása pedig azt eredményezi, hogy a következő tanévben törvényből kifolyólag már nincs akadálya, hogy szlovák tannyelvű alapiskola nyíljon Nagyszarván.
A Híd parlamenti képviselője, Vörös Péter érdeklődésünkre kifejtette, a közoktatási törvény módosítása alapvetően nem a Nagyszarván kialakult helyzet miatt került a parlamentbe: „A javaslat eredetileg a tanfelügyelet feladatkörét érintette, de az várható volt, hogy a kormányzat részéről lesz egy igény, sőt követelés, hogy reagáljunk a Nagyszarván történtekre. Volt mit csinálnunk, hogy ez a módosítás olyan formát öltsön, hogy ne sérüljön az önkormányzatiság elve az iskolaalapítás vagy osztályok nyitása során, azaz hogy minimalizáljuk az állami beavatkozást, és hogy az oktatás nyelvétől függetlenül mindenkire egyaránt érvényes megoldás szülessen.”
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy minden gyermeknek biztosítani kell, hogy a lakóhelye szerinti iskolai körzetben részesülhessen alapfokú oktatásban, függetlenül attól, hogy milyen nyelven szeretne tanulni.
Ennek érdekében az önkormányzatok közös iskolai körzeteket is kialakíthatnak, ebben a törvény szabad kezet biztosít a számukra. Ha azonban az önkormányzatok nem tudnak megállapodni az iskolai körzet kialakításáról, akkor a járási hivatal jogosult arra, hogy döntsön a kérdésben. A törvény nem rendelkezik arról, hogy milyen létszámmal lehet osztályt nyitni.
A lehetőség minden kisebbség, így a magyarok számára is biztosított
„Ez pont a mi érdekünkben, a magyar kisiskolák megmentése érdekében történt három évvel ezelőtt, amikor eltöröltük kvótákat. Pozitívumnak tartom, hogy a törvény ösztönzi az önkormányzatokat az együttműködésre. Ez a magyar iskolák szempontjából létkérdés, és régóta sürgető probléma. Tehát a törvénynek igenis lehet pozitív hatása az iskolahálózatunk további alakulása szempontjából”– hangsúlyozta Vörös Péter.
Az MKP oktatási és kulturális alelnöke, Kiss Beáta azonban a közoktatási törvény módosításában állami arroganciát lát: „A módosított törvény lehetővé teszi, hogy az érintettek feje fölött az államhatalom szabja meg az iskolai körzetet, tehát az állam döntheti majd el, hogy egy-egy iskolába ki fog majd járni és milyen nyelven fog tanulni. Noha bizonyos mértékig akár úgy is felfogható a törvény, hogy a kisebbségben élő magyarság is kihasználhatja majd előnyét és követelheti magyar osztály nyitását, jól tudjuk, a gyakorlat nem erről szól. Kisiskoláink épp a kicsi létszám okán szenvednek, nyögnek a gazdasági terhek alatt.”
Kiss Beáta szerint hasonló problémákkal kell majd szembenézniük a magyar területen működő magyar iskolák mellett létesített szlovák intézmények, osztályok esetében is, az önkormányzatoknak pedig olyan terhet kell majd viselniük, melyet nem önként vállalnak.
A nagyszarvai szlovák szülők üdvözlik a közoktatási törvény módosítását
„Megmutattuk, hogy a szülők aktivitásának van értelme. A község működésének eddigi rendszerével visszaéltek. Éppen ezért hálásak vagyunk Peter Pellegrini kormányfőnek, hogy érdeklődött a problémánk iránt, megoldásokat keresett, valamint a parlamenti képviselőknek, hogy a törvénymódosítással pontosították a szabályokat. Minden gyereknek, legyen magyar vagy szlovák nemzetiségű, joga van az anyanyelvi oktatás elérhetőségére” – nyilatkozta a vonatkozó törvény módosítását követően Erika Krišková, a BKZ polgári társulás tagja. A társulást megalapító szülők azért harcolnak, hogy szlovák tanítási nyelvű alapiskola nyíljon Nagyszarván.
Mint ismert, Peter Pellegrini szeptember elején zárt ajtók mögött tárgyalt a nagyszarvai önkormányzattal és a szülők által alapított polgári társulás képviselőivel.
„Mindannyiunk érdeke, hogy ne gerjesszünk felesleges ellentéteket és feszültséget ott, ahol teljes békességben és egyetértésben élnek egymás mellet a szlovákok és a magyarok, mint például itt, Nagyszarván” – mondta a kormányfő a tanácskozás után. A találkozót a szülők kezdeményezték, miután a nagyszarvai önkormányzat májusban egyhangúlag elutasította a szülők szlovák alapiskola létesítésére vonatkozó kérvényét. A szülők szerint a helyiek mondvacsinált okokkal ellenzik a szlovák iskola megnyitását.
„Rendkívül fontos számunkra, hogy már a következő tanévben megnyíljon az iskola. Az, hogy a szlovák és a magyar nemzetiségű gyerekek egyazon épületben fognak tanulni, csak hozzásegít a jó kapcsolatok kialakításához” – hangsúlyozta Slávka Brontvajová, a társulás tagja.
A környező települések polgármesterei szerint nincs kellő érdeklődés a nagyszarvai szlovák iskola megnyitása iránt. Sárosfa polgármestere, Földváry Terézia korábban elmondta, községükből senki nem érdeklődött a szlovák iskola iránt. Hasonlóan nyilatkozott Bacsfa polgármestere, Vonyik Ilona is. A polgári társulás egy másik tagja, Beáta Obradovičová azonban azt állítja, a környező településekről is aktívan érdeklődnek a szlovák iskola iránt, Nagyszarván pedig legalább 12 diákról tudnak, akit szlovák iskolába íratnának.
(fl)
