Pázmány és Hájos alatt is vezető hivatalnok volt, most polgármester-jelöltként indul Dunaszerdahelyen

2022. július 19. - 07:00 | Régió

Szelle Erika építész korábban több osztályt is vezetett a Dunaszerdahelyi Városi Hivatalban, közel öt éve viszont felmondott. Két MKP-s polgármester mellett is vezető beosztású hivatalnok volt, most viszont pártfüggetlenként indul, egy független csapattal, amelynek tagjait egy sajtótájékoztatón mutatta be.

Pázmány és Hájos alatt is vezető hivatalnok volt, most polgármester-jelöltként indul Dunaszerdahelyen
Fotó: Cséfalvay Á. András (archívum)

Pázmány Péter polgármestersége idején a környezetvédelmi és invesztíciós szakosztályt vezette, majd miután 2009 tavaszán Hájos Zoltánt választották polgármesterré Dunaszerdahelyen, ő kissé átszervezte a városháza vezetését, de tényleg csak kissé, ugyanis Szelle Erika a különválasztott környezetvédelmi osztály élére került. Később pedig hosszú éveken keresztül az építésügyi főosztályt vezette. Számos nagyobb lélegzetű projekt menedzselése is a nevéhez fűződik, mint például a jelenlegi dunaszerdahelyi sportcsarnoké, vagy épp a Kisudvarnoki és Komáromi út közti átkötőúté. A jelenlegi választási ciklusban már nem dolgozott a városházán, ugyanakkor egy jelentősebb projekt továbbra is köthető hozzá, illetve családi cégéhez, ez pedig nem más, mint a felújított vásártéri szabadidőpark.

Sajtótájékoztatóján részletes programját még nem mutatta be, ugyanakkor amire felhívta a figyelmet, hogy

„sokan úgy tapasztalták, az utóbbi években eltávolodott a város vezetése a lakosaitól”.

Úgy véli, elfelejtődött, hogy az önkormányzatnak az emberekről kell szólnia.

„Én nem Hájos Zoltán ellen megyek, hanem mást szeretnék. Úgy gondolom, mostanra egyszemélyes lett a városi hivatal vezetése, ezért indulok egy más úton. Véleményem szerint mindig meg kellene hallgatni az embereket, lakosokat, nem lehet bennük egy olyasfajta görcs, hogy nem mernek bemenni a városi hivatalba és senkitől sem lehet kérdezni, mindent csak hivatalos kérvények útján. Amikor ott voltam, ez ellen próbáltam fellépni, 2017 végén viszont több más okból is kifolyólag felmondtam” – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre.

Szelle Erika

Hangsúlyozta, a polgármesternek elérhetőnek kell lennie, tudnia kellene, kinek mi a problémája. „Ehhez viszont el kellene mennie az emberek közé, beszélgetnie velük az utcán. A jövőben vissza kell állítani ezt, nem létezik, hogy ne legyen meg a kapocs az emberek és a városvezetés között” – szögezte le.

Számos tényezőt említett az alapelvei között, mint például a nyílt kommunikációt, a történelmi és kulturális identitás megtartását, a szociális és egészségügyi biztonságot, a fenntartható környezetet, és olyan konkrétumot is, mint a dunaszerdahelyi belváros felélesztése. Erre külön is rákérdeztünk, válaszában pedig kitért arra, hogy a városvezetés milyen intézkedésekkel fogja vissza a belváros fejlődését.

„Azért nem működik a belváros, mert van egyrészt egy nyitvatartási rendelet, másrészt egy belvárosi vállalkozói rendelet, és a teraszrendelettel is minden túl van szabályozva. Ez sem a turisztikai város fogalmának, sem a vendéglátói felfogásnak nem felel meg. Nem is mer senki vállalkozni, mert ha kicsit tovább nyitva van, már problémás. Erre van egy koncepcióm”

– ez utóbbiról egyelőre nem árult el több részletet, ugyanakkor beszélt több projektről abból az időből, amikor még vezető beosztásban dolgozott a városházán, és amelyek kapcsán épp a városvezetés hozzáállását bírálta.

„Az átkötőút menedzselésében 9-10 év munkám van, közben viszont elmentem szülői szabadságra is, és ezalatt nem mozdult előre a projekt. Ha nem megyek vissza, akkor talán meg sem épül az út. Azt gondolom, ez így nem működhet, hogy csak a polgármester döntése a döntés, lenniük kell szakembereknek, képviselőknek, saját nézetekkel és munkatöltetekkel. Vannak városok, ahol ez így működik” – húzta alá.

Beszélt arról is, hogy évekkel ezelőtt áttervezte a Szent György-templom körüli tér árkádjait, amelyek felújítása ugyan elkezdődött, de nem folytatódott. „Csak most, a választások előtt” – figyelmeztetett.

Emlékeztetett egy nagyszabású, merész projektre is, melynek terve még Pázmány Péter idején merült fel. Ez pedig a Vámbéry téri mélygarázs. „2007 óta a fiókban hever a projektje. Az engedélyeztetése megvan, de mindig félre lett téve. Költséges, tény és való, de minden városnak megvan a lehetősége, hogy egy kicsit magasabb szintre emelkedjen. Van itt egy olyan polgári réteg, amelyen belül a belvárosi életet be lehetne indítani. A templom és a környéke megérdemelné, hogy élő és tiszta legyen” – magyarázta.

Az egyik legfrissebb városi projektje, amelyet cége nyert el, mikor már nem dolgozott a városházán, a szabadidőparké. A körsétánnyal és vízi attrakcióval is bíró teret egy évvel ezelőtt kezdték felújítani és a tavalyi év végén nyitották meg, azóta viszont kapott hideget-meleget, elsősorban amiatt, mert kevés rajta a zöld felület, ellenben sok a beton, a térkő, na meg a villanyszekrény.

„Rosszul kommunikálták, ugyanis ez egy rendezvénytérnek épült, ami azt jelenti, hogy minden héten lehetne itt koncert vagy kirakodóvásár. Az infrastruktúra is ezért lett olyan, hogy mindenki saját villanyórával rendelkezhessen, bevezettük oda a kanalizációt, olajfogást. Kör alakú, mert találkozási pontnak képzeltük el, és a mai napig szorgalmazom, hogy meeting pointként hívjuk”

– mondta Szelle Erika.

A felújított tér kapcsán Hájos Zoltán annak májusi hivatalos ünnepi átadóján csupán egyetlen eseményt emelt ki, a szeptember végi Csallóközi Vásárt, ami összesen négy napig tart, és ilyen módon ütközik a kezdeti elképzeléssel, mivel egyéb rendezvényről a téren nem is tudunk, Szelle Erika szerint pedig idén nem is adja ki bérbe a városháza.

Ugyanakkor bízik abban, hogy idővel beérik a projekt. „Valami lassabban, valami gyorsabban beérik. Ez a tér a zöld miatt lassabban, viszont négy év múlva terebélyes platánfák védik majd a naptól a teret, és megkapja azt a közeget, amire hivatott. A térnek egy közösségalakító szerepe van, és azt gondolom, ez be fog érni. Ahogy a mostani sportcsarnok, amelyet még 2006-ban terveztünk, és a mai napig büszke vagyok rá. Nagyon sok nemzetközi rendezvény zajlott ott, jól használható, gazdaságos épület, csak mára kinőtte magát” – mutatott rá.

Sajnálatosnak nevezte viszont, hogy a város nem kezelte egyben az egész szabadidőparkot, beleértve már a régi sportcsarnok akkor még omladozó, most már egy magánberuházó által lebontott épületét és az amfiteátrum területét is.

„Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a város nem tudta megvenni az amfiteátrum területét, mivel sikerült volna növelni a zöld övezetet. 800 ezer euró kell, hogy legyen a város költségvetésében erre, ha belegondolunk, mennyit aszfaltozunk kölcsönből – húzta alá.

– Éveken keresztül megvolt a lehetősége a városnak arra is, hogy megvásárolja a régi sportcsarnokot. Soha nem láttak benne fantáziát, mindig másfelé ment el a pénz. Az öreg sportcsarnok és az amfiteátrum területével, illetve az új sportcsarnok elhelyezésének részbeni módosításával egy központi szabadidőparkot lehetett volna kialakítani. Ma ez több okból kifolyólag már lehetetlen, de bízunk a józan észben, hogy ami odakerül, hagyja majd kicsit a környezetet is élni.”

Szelle Erika a sajtótájékoztatón elmondta, nagyon fontosnak tartja a fiatalok beépítését a városvezetésbe. Független csapata a bemutatkozáskor vele együtt 14 tagból áll: PhDr. Penczinger Csaba, PhDr. Földes Henrieta, MBA, Czére Gábor, Rigó Andrea, Jarábik Imre, Ing. Pongrácz Olivér, Kohút István, Mgr. Molnár Anita, JUDr. Nagy Richard, Dudás Ábel, Ing. Sárosfai Ádám, Izsmán Tamás, Mgr. Túry Nikola.

Közülük 53 évesen ő a legidősebb, átlagéletkoruk pedig 39 év. Önkormányzati tapasztalattal ugyanakkor egyikük sem rendelkezik. „A mostani vagy az elmúlt időszakok önkormányzati képviselői mind tapasztalat nélkül kerültek a városvezetésbe. Lehet tanulni. Mi nem zárkózunk el a meglévő képviselők tapasztalataitól sem. Minél erősebb egy ember vállalkozó kedve és igénye arra, hogy új dolgokat tanuljon, annál jobban bele tud ebbe rázódni” – fejtette ki ezzel kapcsolatos kérdésünkre.

(SzT)