Sem az úszoriakat, sem a somorjaiakat nem győzték meg arról, hogy szükség van az aszfaltgyárra
A múlt héten, illetve e hét hétfőn lakossági fórumot tartottak a két településen a pozsonyi körgyűrűt és az R7-es bevezető szakaszát építő D4R7 Construction vállalat képviselői a Somorja és Úszor közé, utóbbi kataszterébe tervezett ideiglenes aszfaltgyárról. A lakosokat nem győzték meg. Úszoron mintegy 130-an, Somorján közel 40-en jelentek meg a fórumon.
A legfontosabb adatok a tervezett aszfaltkeverékgyárral kapcsolatban:
- 2019-ben kezdené a működését, két évig, évente legfeljebb 9 hónapig zakatolna. Legkésőbb 2021 júniusáig felszámolnák.
- Két variánst alakítottak ki, melyek közül az I-es közvetlenül a Somorját Úszorral összekötő 503-as út melletti telket érintené, közelebb Úszorhoz, míg a preferált II-es a Sámotra vezető út mellett valósulna meg (lásd a képen)
- Somorjától az egyes variánsok 1,4, illetve 1,2 kilométerre vannak. Az I. variáns Úszor Rozárium részéhez esne legközelebb (580 méterre a gyár területe, 700-ra a technológia), Sámothoz (450/725 m) és Bucsuházához (800/940 m) pedig a II-es.
- Az aszfaltgyár kapacitása évi 250 ezer tonnát tesz ki, átlagban havi 20 ezret, miközben a havi maximumát a működés első évében július és október között érné el, ez pedig 35 ezer tonna.
- Három alapvető nyersanyag szükséges: zúzottkő (223 ezer tonna/év, 1123 t/nap), aszfalt (12500 t/év, 63 t/nap), filler/mészkőliszt (7250 t/év, 37 t/nap).
- Adódik a kérdés, hogyan is juttatnák el mindezt a gyárhoz: naponta 55 teherautóval, ami azt jelentené, hogy oda-vissza 110 járművel nőne a forgalom intenzitása.
- Ezt a forgalmat közel fele-fele arányban (50-60) megosztanák az 503-as és a 63-as utak között.
- Az elkészült aszfaltkeverék elszállítására a tervezet szerint elsősorban az R7-esre kijelölt úttestet használnák, Gelle irányába adott esetben a 63-ast. Egyébként ez utóbbi napi 53 teherautót jelent oda és ugyanennyit vissza.
Egy ilyen gyártóegység építése, még ha csak ideiglenesen is, de jár némi kellemetlenséggel, ami a zajt, a port, illetve az egyéb rizikókat, emissziókat érinti, különös tekintettel arra, hogy a Csallóköz közepén, védett vízgazdálkodási területen jönne létre.
Fotó: Úszor a csalákért
A lakosokat mind az úszori, mind a somorjai fórumon leginkább az érdekelte, hogy elkerülhetetlen-e ez az építkezés. A kivitelező szerint ugyanis – mint azt a fórumokon is elmondták – nem elegendő a régióban működő aszfaltgyárak produkciója, és ha csak azt vennék igénybe, akkor jócskán megnőne a leállás veszélye.
Nemrégiben indult a Facebookon egy polgári kezdeményezés, az Úszor a családokért (Kvetoslavov pre rodiny), melynek közleménye szerint a lakosok személyesen léptek kapcsolatba a pozsonypüspöki aszfaltgyárral, amely állítólag az autópályához szükséges aszfaltot ki tudja termelni. A befektető erre azt reagálta, hogy számára ez új információ, és a kérdés az, hogy tudnának-e egyezni a mennyiségben és az árban.
Leginkább viszont amiatt tiltakoznak az aszfaltgyár létesítése ellen, mert az veszélybe sodorhatná a csallóközi vízkészletet, illetve a csölösztői II. védelmi fokozatú természetes gyógyvízforrást, ahol többek között geotermikus forrás található 2500 méter mélyen. A decemberben napvilágra került atrazinszennyezés óta a lakosság még inkább tart attól, hogy balesetek esetén szennyezőanyagok juthatnak a talajba, azon keresztül is a felszín alatti vizekbe.
A befektetőt képviselők válasza erre az volt, hogy mind az építkezés, mind a gyár működtetése a hatályos jogszabályokkal összhangban zajlik majd.
Amitől viszont a lakosok tartanak, az mindjárt a következő problémakörnél felszínre is került. Kiderült ugyanis, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem földgázzal, hanem fűtőolajjal hevítenék az aszfaltot a kellő hőfokra. A tervezetben is szerepel viszont, hogy ez körülbelül négyszer olyan káros a környezetre. A befektető ezt először azzal indokolta, hogy a gázművek nem biztosítanak számukra ideiglenes csatlakozást, később viszont kiderült, hogy ez az anyagilag kedvezőbb megoldás.
„A lakosok szerint a befektető mindenáron pénzt akar spórolni és a két környezetre káros megoldás közül ráadásul a rosszabbikat választja” – véli a civilek csoportja.
Úszor község három állásfoglalást is benyújtott a tervezethez, ezek közül az első kettőben, januárban és februárban még nem voltak kifogásai az aszfaltgyár létesítése ellen, az áprilisban elküldött harmadikhoz viszont már csatolták a helyi képviselő-testület határozatát, melyben közölték, nem értenek egyet vele, illetve a márciusi lakossági petíciót is.
A község ebben arra is hivatkozott, hogy a tervezett, akkor még csak I. variáns nincs összhangban a területfejlesztési tervükkel. Erre is reagálva hozták létre a második variánst, amely nem jár a termőföld földalapból való kivételével, hiszen az a terület már Úszor község által fejlesztési területté lett minősítve.
Áprilisban szintén elutasító állásfoglalást nyújtott be Somorja városa, amely többek között a megnövekvő forgalomra, és az aszfaltgyár által kibocsátandó szennyezőanyagokra hívta fel a figyelmet. Az emissziót illetően ugyan határértéken belüli értékeket számítottak, de a somorjai önkormányzat érvelése szerint a régiót már így is számos légszennyező üzemi tevékenység sújtja, többek között a Slovnafté.
Tartanak attól is, hogy az aszfalt hevítésével karcinogén, mutagén gázok szabadulhatnak fel az aszfaltgyárból, annak ellenére, hogy a tervezetben az ezt előidéző 180 fokoshoz képest egy kevéssel alacsonyabb a hőmérsékleti érték. A beruházó arra is hivatkozik itt, hogy 180 fok felett az aszfaltkeverék is tönkremenne. Ez viszont nem biztos, hogy azt jelenti, hogy ilyen helyzet nem állhat elő.
A tervezet egyelőre nincs jóváhagyva, ugyanakkor afelé haladunk. A következő időszakban történik többek között a lakosoktól beérkező észrevételek, illetve a most megvalósult fórumok kiértékelése, míg a végső állásfoglalást a környezetvédelmi minisztérium adja ki.
A tervezet, illetve a hozzá benyújtott állásfoglalások is elérhetők az Enviroportal oldalán.
(SzT)
