A temetők üzemeltetéséről tanácskoztak Dunaszerdahelyen

A szerző felvételei

„Az Arrabona EGTC alapító tagjai (Győr, Mosonmagyaróvár, Somorja, Dunaszerdahely) kiváló tapasztalatokkal rendelkeznek különböző városi szolgáltatások terén, amelyeket szeretnének továbbadni a többi településnek mind elméleti, mind gyakorlati tudás formájában” – szerepel a találkozó sajtóanyagában. Az együttműködést a települések között úgy kívánják magasabb szintre emelni, hogy a különböző workshopok megszervezésével folyamatos tapasztalatcserét biztosítanak a településvezetőknek, illetve az illetékeseknek. A projekt céljait 3 fő tevékenységcsoport segíti, mégpedig a workshop-sorozat, a települések közötti „mentorálási” szolgálat felállítása és a tapasztalat megosztását, valamint a települések üzemeltetésének hatékonyságát növelő együttműködést támogató informatikai háttér biztosítása.

Herke Zoltán beszámolója

A dunaszerdahelyi workshop témája a köztemetők és katonai temetők üzemeltetése volt, illetve az ezzel kapcsolatos kihívások. A találkozón a környékbeli polgármesterek és magyarországi kollégáik közül is megjelentek néhányan. Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester megnyitója után Herke Zoltán projektmenedzser vette át a szót. „Már nagyon sokszor elhangzott az, hogy együttműködés, és ez valóban a pályázatnak a fő hajtóereje és a motívumának lehet mondani. A temetőüzemeltetés, mint fő téma már 2016-ban terítékre került, ám a gyakorlatba akkor nem sikerült beültetni” – mondta Herke. Az Arrabona EGTC-nek 33 tagtelepülése van, melyeket az olyan fő témák foglalkoztatnak, mint a hulladékgazdálkodás, a településszépítés és a temetők kezelése, gondozása.

Nagy Attila vezeti a résztvevőket a temetőben

A program során megtartott szakmai előadások az üzemeltetési rendszer egyediségeire irányultak, az interaktív beszélgetések pedig a téma kulcskérdéseit és specifikumait elemezték, figyelembe véve a kivitelezhetőség kockázatait, buktatóit és a lehetséges korlátokat. Az előadásokon és szakmai beszámolókon kívül a kétnapos találkozó talán egyik legérdekesebb mozzanata a városi köztemetők, illetve a katonai temető meglátogatása volt. A tanulmányséta során a vendégek nemcsak gyakorlati, de helytörténeti szempontból is betekintést nyerhettek a témába.

A városi vállalat, a temetőkezelő Municipál Real Estate kft. részéről Sándor Zoltán, illetve Nagy Attila helytörténész kísérte el a kisudvarnoki úti, valamint a sikabonyi köztemetőkbe, illetve az első világháborús hadifogolytemetőbe a résztvevőket.

Nagy Attila délelőtti előadásához kapcsolódóan az itt a jeles személyiségek sírhelyeinek, mint emlékhelyeknek a szerepéről szólt, felhívva a figyelmet védelmük fontosságára. A Kisudvarnoki úti temető legrégibb, ám egyben legelhanyagoltabb sírján, a Kondé család mementóként megmaradt sírjelén keresztül pedig rámutatott, milyen könnyen válhatnak ezek a település, valamint a mikrorégió szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bíró emlékhelyek enyészetté. „Rövidesen Kondé-emlékévet szeretnénk hirdetni, kifejezetten azzal a céllal is, hogy egyrészt a dunaszerdahelyi Kondé-sírt megmentsük, de ezen túl rá is irányítsuk a figyelmet a települési emlékhelyek identitáserősítő szerepére, védelmük sokkal szervezettebb, erősebb jogi hátterű biztosítására” – hangsúlyozta Nagy.

Ezt követően a workshop résztvevőinek a sikabonyi első világháborús hadifogolytemetőben feltett kérdéseire reagálva megjegyezte, hogy a temető revitalizációjának folyamata még mindig tart, és vélhetően akkor válik majd teljessé, ha az ott nyugvó katonák országai felfedezik majd katonáik, felmenőik „elfeledett” dunaszerdahelyi haditemetőjét, s az ő „zarándokhelyükké” válik a sírkert.

Az összejövetel második napján a projekt előrehaladtáról beszéltek a jelenlévők, az elért eredményeket ecsetelték, illetve a további célkitűzések teljesítéséhez szükséges teendőkről esett szó. Abban egyöntetűen megegyeztek, hogy kiemelten kezelik a továbbiakban is a határon átnyúló kapcsolatokat, illetve keresik a további lehetőségeket.

(alsa)